Alkalmazott terápiák

1. A PECS (Picture Exchange Communication System)- Kártyacserés kommunikáció

 

A PECS-t olyan autizmussal élő emberek számára dolgozták ki, akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevéssé beszélnek, kommunikálnak.

A módszer lényege egy alternatív kommunikáció kialakítása, képcserés kommunikációs rendszerrel. A fő cél az, hogy hatékony kommunikáció alakuljon ki az az őt körülvevő világgal. A kommunikáció reményében a rendszert úgy építették föl, hogy a gyerekek gyorsan megtanuljanak mások felé fordulni és maguk kezdeményezzenek.

A PECS piktogramok használatára épül: ezek egy tárgyat, fogalmat vagy cselekvést ábrázolnak. Először kiválasztásra kerülnek azokat a képek, melyről azt gondoljuk, hogy a gyermeket érdeklik. Ezután megtanítjuk a gyereknek, hogyan cserélheti ki a képet arra a tárgyra, amire vágyik. Ha például odaadja az alma képét, kap egy almát. Így megtanulja összekötni a képet a kiváltott reakcióval. Ha egyszer a megtanulta a kép kicserélését, a gyakorlatoknak arra kell irányulniuk, hogy ismereteit megtartsa és általánosítsa is.

A gyereknek fokozatosan kell megtanulnia, hogy megkülönböztesse és felismerje a képek jelentéseit. Ezek után megtanulja összeilleszteni a képeket egy valódi mondattá, amelyet a környezete is megért. A gyerekek fokozatosan megtanulhatnak válaszolni a konkrét kérdésekre; egyesek még a nyelvet is elkezdhetik használni.  

 

2. Gyógypedagógiai célú, vagy fejlesztő lovaglás

 

A gyógypedagógiai célú, vagy fejlesztő lovaglást és a lovas tornát a szakemberek elsősorban pszichés problémák, kommunikációs, viselkedésbeli, tanulási zavarok, valamint értelmi fogyatékosság, autizmus esetén javasolják.

 

Gyermekeink egyéni lovas terápián vesznek részt. A gyógypedagógiai lovaglás során az ember-ló együttműködése eredményeképpen létrejövő pszichológiai értékek kerülnek előtérbe az egyén fejlesztése érdekében. A terápia során a legfontosabb a lóval való közvetlen kontaktus, a testének a melege, puhasága, járásának ringatása, melyek segítenek kikapcsolni a káros külső és belső ingereket. A ló közelségének pozitív hatása miatt a kezelések nemcsak lovaglásból, hanem foglalkozások előtti/utáni simogatásokból, lóápolásból is állnak. Ez azért is fontos, hogy a gyerekek ráhangolódhassanak a rájuk váró feladatra. A gyermekek általában nem félnek a lótól, esetleg kezdetben a magasságtól és a mozgástól, de ez gyorsan oldódik és egyre magabiztosabbak, bátrabbak lesznek, határozottságuk, felelősségérzetük nő. A terápia szerves része a ló gondozása, ápolása, ami növeli a gyermek felelősségtudatát, kötelességtudatát, és fejleszti szociális érzékét.

 

3. TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning):

 

Az idegrendszeri érési folyamatok beindítását elősegítő mozgásterápia, amely történhet egyéni, vagy csoportos formában.

A módszer különösen ajánlott, a mozgáskoordinációs nehézségeket, értelmi akadályozottságot, autisztikus jellemzőket, eltérő fejlődésmenetet, megkésett pszichomotoros, ill. beszédfejlődést mutató, hiperaktív, figyelemzavaros, tanulási-, megértési-, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek esetén.

Tagozatukon, az állapotfelmérést követően, minden gyermek a saját fejlettségi szintjéhez mért egyéni tréninget kap, melyet a TSMT terapeuta heti rendszerességgel ellenőriz, korrigál. E mellett, az érintett csoportok, csoportos tréninget is kapnak, amely az említett részterületeken kívül, sérülés specifikusan, a kontaktus- és kommunikációfejlesztést is megcélozzák.

A torna, jellegéből adódóan, kedvelt a gyermekek körében, hiszen a változatos eszközök (pl. gördeszka, billenő padok, tölcsérek stb.) játékos használata közben a feladatok végrehajtásához mondókák, énekek adják a megfelelő ritmust, irányítást.

 

 

 4. Úszásfoglalkozás

 

Gyermekeinket oktató segítségével, heti rendszerességgel vesznek részt úszásfoglalkozáson.